Újpesti Babits Mihály Gimnázium · Budapest · 2026. február–március
„Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” — Babits Mihály
A „Fonalak a jövőbe" egy öt állomásból és egy záró Totóból álló online akadályverseny, amely a Digitális Témahétre készült az Újpesti Babits Mihály Gimnázium 5–11. évfolyamos tanulói számára. Az akadályverseny az iskola névadóját, Babits Mihályt helyezi középpontba: irodalomtörténeti ismeretek és valódi digitális eszközök – bináris kód, GPS-koordináta, Caesar-rejtjel, EXIF-metaadat, what3words – fonódnak össze benne szervesen.
A diákok egy-egy tanórán 1–2 állomás feladatait oldották meg, párban vagy kiscsoportban. Az akadályverseny legfontosabb pedagógiai elve, hogy minden állomás megoldása vezet a következőhöz: a kapott szám, helynév vagy kódolt szó nyitja meg a következő feladatot. A Digitális Témahét zárófeladata az volt, hogy minden csapat Canva-plakátot készítsen a számára legérdekesebb állomásról.
Az állomások logikai lánca
Az akadályverseny a gimnázium számítógéptermében zajlott – párban vagy kiscsoportban, valódi tanórai keretek között. A képeken az állomások megoldása és a Canva-plakátok készítése látható.
Az akadályverseny a számítógépteremben – a kivetítőn a feladat, a diákok önállóan haladnak az állomásokon
Csoportos problémamegoldás: közösen értelmezik az állomás feladatát
Önálló munka az akadályverseny platformján – minden állomás megoldása vezet a következőhöz
A zárófeladat: Canva-plakát készítése a legérdekesebb állomásról
Minden állomás egyszerre kér irodalmi tudást és digitális készséget. Az előző állomás megoldása nyitja a következő ajtaját – ezt az összefonódó logikát élik meg a diákok a verseny végigjárása közben.
Három kérdés vár a diákokra – mindhárom egyszerre kötődik Babits életéhez és az informatika alapjaihoz. A válaszok nem véletlenszerű számok: irodalomtörténeti és digitális kultúra ismeretre egyaránt szükség van hozzájuk.
A what3words cím egy csendes budapesti utcasarokra mutat – oda, ahol Babits utolsó verseit írta. A diákok virtuálisan bejárják ezt a helyszínt, és a Street View nézetben lévő emléktáblán megtalálják az adatot, amelyre szükségük van.
A 31-es házszám elvezet egy kulcsmomentumig: Babits 31 éves volt, amikor Székely Aladár elkészítette a legikonikusabb magyar irodalmi portréfotót (1914). A diákok egy drag-and-drop puzzle-ban rakják össze a szétdarabolt arcot – szimbolikusan „megismerik" a költőt.
Babits egyik versének sorait Caesar-rejtjellel titkosítottuk. Minden sort más eltolási értékkel kell visszafejteni – a kulcsok Babits életrajzi évszámai. Irodalomtörténet és kriptográfia egyszerre: a megfejtéshez tudni kell, mikor született, mikor érettségizett, mikor jelent meg első kötete, és mikor halt meg a költő.
A diákok letöltenek egy Babits-illusztrációt (a Jónás könyve borítóilusztrációját), és egy online EXIF-metaadat-elemzővel megvizsgálják. A képbe „elrejtett" láthatatlan adatok között egy regénycím és GPS-koordináták bújnak meg – az utóbbi Babits szülővárosára mutat.
Az összes gyűjtött adat – különösen Babits szülővárosának neve – alapján a diákok összerakják az utolsó kulcsot: egy URL-t. A platform segíti az URL-szerkesztés logikájának megértését: az alap sek.today/ cím kiegészítendő a városnévvel (kisbetűkkel, ékezetek nélkül).
sek.today/ + városnév → sek.today/szekszardsek.today/szekszard → Babits Kupa Nagy TotóA Digitális Témahét zárásaképpen minden csapat Canva-plakátot készített a számára legérdekesebb állomásról. A feladat egyszerre volt reflektív (mit tanult?) és kreatív (hogyan mutatja be?). A 29 alkotásból az alábbi válogatás mutatja, hogyan dolgozták fel a diákok az egyes állomások irodalmi és digitális tartalmát.
A what3words koordinátákkal megtalált Logodi utca 31. – ahol a költő alkotott, és ahol emléktáblája áll
Székely Aladár felvétele, 1914. A 31-es szám kettős szerepe: az életkor és a Logodi utca 31. szám összekapcsolódása
A drag-and-drop puzzle irodalmi és informatikai tanulsága – hogyan kapcsolódik össze a vizuális gondolkodás és az algoritmikus szemlélet
A titkosírás elvét Babits évszámain keresztül mutatja be: 1883, 1901, 1909, 1941 mint betűeltolási kulcsok
A rejtett üzenet visszafejtése lépésről lépésre – irodalmi kontextusban, digitális eszközzel
Az egész akadályverseny lényegét összefoglaló alkotás: Babits irodalmi öröksége és a digitális készségek találkozása
Az online versenyplatform minden válasznál azonnal visszajelez. Csak helyes megoldással lehet továbblépni – ez biztosítja a folyamatos önellenőrzést és a belső motivációt.
Minden állomáson elérhető egy „Segítség" gomb, amely lépésről lépésre elmagyarázza a feladat megoldásának módját – így senki sem ragad el, és a tanulás önállóan is folytatható.
Minden állomás végén a platform összefoglalót jelenít meg – pl. mi az EXIF-metaadat, hogyan működik a Caesar-rejtjel –, amely elmélyíti az ismereteket.
A záró Totó az összes állomás irodalmi és digitális anyagát összefoglalja. A helyes URL-t csak az tudja összerakni, aki az összes állomást végigcsinálta.
Minden csapat plakátot készít a legérdekesebb állomásáról Canva segítségével – az akadályverseny reflektív-kreatív zárással ér véget.
Minden állomás olyan digitális eszközt vagy fogalmat alkalmaz, amellyel a diákok a valódi digitális kultúrában is találkoznak. Az akadályverseny nem szimulál – hanem valódi eszközöket használ valódi irodalmi tartalomra.
Az akadályverseny platformja
Precíziós helymeghatározás három szóval
Virtuális helyszínjárás Budapesten
EXIF GPS-koordináta elemző
Digitális plakáttervezés (zárófeladat)
Klasszikus kriptográfiai módszer
Digitális képek láthatatlan adata
Az informatika alapnyelve
Minden feladatnál kérhető lépésről lépésre útmutató a megoldáshoz
Újpesti Babits Mihály Gimnázium, Budapest · Irodalom · Digitális kultúra · 5–11. évfolyam